A magnézium a szervezet sok létfontosságú folyamatában vesz részt. A kalcium természetes „ellenfeleként“ a magnézium szabályozza például a szív működését is. Míg a kalcium a szívizmok működését serkenti, a magnézium a szívizmok ellazulásáért felelős. Ezért a magnéziumhiány a szívritmuszavarok kockázati tényezője is lehet.
A káliummal és a kalciummal együtt a magnézium az idegi impulzusok zavarmentes továbbításáról gondoskodik. Így nem meglepő, hogy összefüggés van a magnéziumhiány és a szívritmuszavarok között. Ugyanis ha az ásványi anyag nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, az izomsejtek ellazulása nem lehetséges. Ennek következményei lehetnek: működési zavarok, mint szívritmuszavarok, amelyek megnyilvánulhatnak gyors szívverésben (tachycardia), túl heves szívverésben vagy teljesen rendszertelen szívritmusban (szívdobogásban). A magnézium tehát a kalciummal szemben szabályozza a szívműködést, azt, hogy a szívverés szabályszerű legyen, és ne jöjjön ki a ritmusból. Ajánlatos ezért szívritmuszavarokra magnéziumot szedni.
A magnézium lazítja a vasculáris izmok sejtjeit és csökkenti a vérnyomást emelő stresszhormon (adrenalin) kibocsátását. Sok tanulmány vizsgálta a vérnyomás és a magnézium közötti összefüggést. Kimutatták, hogy a magnézium szedése a vérnyomás csökkenéshez hozzájárulhat. Ezért is fontos a nagy dózisú magnéziumbevitel a magas vérnyomású betegeknél, mert ők gyakran szednek olyan gyógyszereket, mint a diuretikumok, amelyek a magnézium fokozott kiválasztódását okozzák, ezáltal magnéziumhiányt idézhetnek elő.